Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség.

Kezdőlap Bemutatkozás Hírek Beszámoló Galéria Információ




Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség

ALAPSZABÁLYA, SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA, MELLÉKLETEK

Kaposvár, 2017. május 22.

A L A P S Z A B Á L Y

1.fejezet

Általános rendelkezések

  • 1. A Szövetség neve: Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (továbbiakban: Szövetség).
  • 2. A Szövetség Magyarországon a család-, gyermek- és ifjúságvédelem különböző területein tevékenykedők szakmai- és munkavállalói érdekvédelmi önkormányzattal rendelkező demokratikus szervezete.
  • 3. A Szövetség székhelye: Kaposvár, Szent Imre u. 14.
  • 4. A Szövetség működési területe: Magyarország, valamint különböző együttműködési formák alapján más országok is.
  • 5. A Szövetség alapítási éve: 1990.
  • 6. A Szövetség pecsétje. köralaku, benne köriratban „Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség”.
  • 7. A Szövetség jogi személy, közhasznú szervezet.
  • 8. A Szövetség képviseleti szerve: az elnökség
  • 9. A Szövetség a közgyűlés által elfogadott alapszabály szerint működik.
  • 10. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  • 11. A Szövetség célkitűzésének megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeink érvényesülését.
  • 12. A Szövetség szervezetét a mindenkor hatályos Cégbírósági kivonat részéletesen tartalmazza.



2. Fejezet



A Szövetség célja, feladatai, szolgáltatásai



11. A Szövetség célja: a Szövetség tevékenységével összefüggő jogszabályok előkészítésében való közreműködés, a család-, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozók szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesítése a nevelői- pedagógiai, a gondviselői- és a gazdasági tevékenység színvonalának emelése, a család-, a gyermek- és ifjúságvédelem társadalmi presztízsének megteremtése, az ebben tevékenykedők összetartozásának erősítése, a gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, nem zárja ki, hogy tagjainak kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a étesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja. A Szövetség a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység emberi és állampolgári jogok védelme A felsorolt közhasznú tevékenységeket a következő közfeladatokhoz kapcsolóan végzi: A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében (A közfeladat teljesítését a 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) írja elő) gyermek- és ifjúsági érdekképviselet: 2011. évi CLXXXIX, 1997. XXXI. tv. Gyermekvédelmi rendszerhez kapcsoló feladatok ellátása, érdekképviselet,stb. Nemzetiségi feladatokat ellátó/más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése. (A közfeladat teljesítését 2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i) írja elő.)



Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai Az alapvető jogok biztosának feladatai. 2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d) 12. A Szövetség alapvető feladatai és a tagjai számára nyújtott szolgáltatásai:

  • a. Fenntartóra való tekintet nélkül a család-, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó hivatásos és társadalmi munkások szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeinek meghatározása, érvényesítése és képviselete.
  • b. A család-, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység különböző szakmai rétegeinek érdekegyeztetése.
  • c. A jogszabályok végrehajtásának egységes értelmezése és gyakorlata érdekében állásfoglalások, iránymutatások kiadásának kezdeményezése, ezek véleményezése.
  • d. A képzési, továbbképzési, valamint a szakképzési rendszer kidolgozásában való közreműködés, szakmai, szakértői csoportok létrehozása és működtetése, módszertani kiadványok készítése, továbbképzési alkalmak szervezése.
  • e. A család-, gyermek- és ifjúságvédelmi hivatás etikai normáinak kidolgozása, a Szövetség tagjainak hivatás gyakorlása, szakmai és etikai kérdéseiben állásfoglalás, intézkedés kezdeményezése.
  • f. Az egységes család-, gyermek- és ifjúságvédelmi célok, koncepciók, normatívák és jogszabályok kidolgozásában való részvétel. Ennek érdekében kapcsolat kialakítása, együttműködési megállapodás a tevékenységben érdekelt szervezetekkel.
  • g. Kapcsolat létrehozása külföldi család-, gyermek- és ifjúságvédelmi szövetségekkel, illetve hasonló jellegű intézményekkel, szervezetekkel.
  • h. A szakmai és érdekvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében a kellő nyilvánosság biztosítása, sajtótermékek és kiadványok megjelentetése.
  • i. A Szövetség tagjainak rendszeres tájékoztatása a hivatásukkal összefüggő, élet- és munkakörülményeit érintő szakmai, gazdasági és jogi változásokról.
  • j. A pályakezdők, a nyugdíjasok és a rászorulók sajátos érdekvédelme, anyagi támogatása, jogsegélyszolgálatának biztosítása.
  • k. A határon túli magyar kapcsolatok támogatása, az euró atlanti integráció érdekében.



3. Fejezet A szövetség tagjai, tagsági jogviszony keletkezése a tagok jogai és kötelezettségei, a tagsági jogviszony, megszűnése



3.1. A szövetség tagjai A szövetség tagja lehet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiségnélküli gazdasági társaság, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, amennyiben a szövetség céljaival és működési elveivel egyetért és elfogadja az Alapszabályt. A szövetség tagja jogosult a szövetség tevékenységében részt venni. A szövetség tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. (tiszteletbeli tag, pártoló tag) A szövetség tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. A szövetség tagja nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.



A szövetség tagja:

  • 1. rendes tag,
  • 2. pártoló tag,
  • 3. tiszteletbeli tag lehet. A rendes tag a 3.4. pontban meghatározott jogokkal és kötelességekkel rendelkezik. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, és nem köteles Közgyűlésen részt venni. A különleges jogállású tagok a szövetségi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag a szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot a szövetség Elnökének javaslatára a szövetség tagjai választják meg a Közgyűlésen.



3.2. Tagsági jogviszony keletkezése A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy a szövetség alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A kérelem beérkezését követően 30 napon belül dönt a tagfelvételről, döntését írásban az átvételt igazolható módon közli az érintettel, aki az elutasító döntéssel szemben a közléstől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel a közgyűlés felé. A közgyűlés a soron következő ülésen határoz a jogorvoslati kérelemről. A tagsági viszony pozitív döntés esetén első fokon az elnökség, jogorvoslat esetén a közgyűlés döntésével létesül. A tag nyilvántartásba-vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A szövetség tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a Közgyűlés dönt.



3.3. A tagok joga és kötelességei A szövetség tagja jogosult a szövetség tevékenységében részt venni. Javaslattételi és szavazati joggal rendelkeznek a szövetség döntést igénylő ügyeiben, Választhatók tisztségekre és megválasztják a tisztségviselőket, Részt vesznek és véleményt alkothatnak a szövetség rendezvényein, Jogosultak a szövetség szolgáltatásait igénybe venni jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Kötelesek tagdíjat fizetni – kivéve a tiszteletbeli tag Kötelesek a szövetség érdekeit elősegíteni Kötelesek eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítésére A szövetség tagja nem veszélyeztetheti a szövetség céljának megvalósítását és a szövetség tevékenységét.



3.4. A szövetségi tagsági jogviszony megszűnése. A tagsági jogviszony megszűnik:

  • 1. a tag kilépésével
  • 2. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
  • 3. a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával. A szövetségi jogviszony felmondható, ha a szövetségi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának automatikus megszűnésére figyelmeztetni kell.
  • 4. a tag kizárásával (1) A tagnak jogszabályt, a szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. (2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
  • 5. Ha a tag bejelenti kilépési szándékát- a tag tagsági jogviszonyát a szövetség elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indoklás nélkül megszüntetheti.



3.5. A tagsági jogviszony megszűnéséről az Elnökség határozatot hoz.



4. Fejezet Közhasznú Szövetség szervei és azok hatásköre, valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok (Különös figyelemmel a 2011.évi CLXXV. törvény 37.§-ban megjelölt pontokra)



4.1. Közgyűlés A szövetség legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely a szövetséget érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.



4.1.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az Alapszabály megállapítása és módosítása, A éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása éves beszámoló elfogadása A vezetőség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának elfogadása Az Elnök, elnökhelyettes, alelnökök a vezetőség és a felügyelőbizottság elnökének tagjainak megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a szövetséggel munkaviszonyban áll. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt. A jelenlegi és korábbi Szövetségi tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés. A tagnyilvántartás rendjének meghatározása, A szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása A tagsági díj összegének meghatározása, gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása végelszámoló kijelölése azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.



4.1.2. A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt (l5) nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül a helyi sajtóban történő megjelenés valamint a szövetség székhelyén történő kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye közgyűlés időpontja közgyűlés helye napirendi pontok figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.



4.1.3. A közgyűlést a szövetség székhelyén kell megtartani. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirendem nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.



4.1.4. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és a szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.



4.1.5. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.



4.1.6. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt a szövetség minden tagja a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével. Minden 18. életévét betöltött rendes tagot egy szavazat illet meg.



4.1.7. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább 50%-a plusz 1 fő személyesen, illetve a jogi személy tagok igazolt képviselője útján megjelent. Határozatképtelenség esetén úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlés, amely ekkor a megjelentek számától függetlenül az eredeti napirendi kérdésekben határozatképes.



4.1.8. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani.



4.1.9. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazás útján, egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a szövetség terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a szövetségnek nem tagja vagy alapítója;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.



4.1.10. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint – azaz egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal – fogadja el.



4.1.11. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.



4.1.12. A szövetség alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A szövetség céljának módosításához és a szövetség megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.



4.2. Az Elnökség, Elnök, a vezetés működési rendje



4.2.1.A szövetség ügyvezetését az elnökség látja el. A szövetség vezető tisztségviselői elnökség tagjai. Az elnökség hét tagból áll. Az elnökség elnökét a közgyűlés választja. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.



4.2.2. Az Elnökség tagjai: A szövetség elnöksége a szervezet képviseleti szerve, amely előkészítő és végrehajtó feladatokat lát el. 7 tagú testület, amely 1 elnökből, 2 alelnökből, 1 főtitkárból és 3 elnökségi tagból áll.



4.2.3. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja, titkos szavazással, négy (4) éves időtartamra. A vezető tisztségviselőket a szövetség tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható a szövetség tagjain kívüli személyekből.



4.2.4. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a Közgyűlés új tagot választ.



4.2.5. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

  • a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • d) a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • f) a közgyűlés összehívása, a tagság és a szövetség szerveinek értesítése;
  • g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
  • i) a tagság nyilvántartása;
  • j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
  • n) a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.



A közgyűlés összehívása Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c) a Szövetség céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Szövetség megszüntetéséről dönteni.



4.2.6. A Szövetséget a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely elnökségi tagot meghatalmazhatja.



4.2.7. Ugyanakkor a Szövetség bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök és az általa megbízott személy együttes aláírása szükséges.



4.2.8. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az ülést a napirend közlésével az Elnök hívja össze, legalább nyolc (8) nappal megelőzően. Az Elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az Elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az Elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az Elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az Elnökség ülése nyilvános. Az Felügyelő Bizottság elnöke a vezetőség ülésein meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.



4.2.9. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség az ügyrendjében meghatározott kérdésekben titkos szavazásról és minősített, kétharmados szótöbbséghez kötött határozathozatalról is rendelkezhet. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább négyt tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.



4.2.10. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármely más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.



4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti a szövetség éves beszámolóját.



4.2.12. A szövetség minden tagja javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökhöz, illetve az Elnökséghez.



4.2.13. A vezető tisztségviselők megbízatása a megbízás idejének lejártával, visszahívással, lemondással vagy elhalálozás esetén szűnik meg. Amennyiben az Elnök megbízatása megszűnik, illetve az Elnökség tagjainak száma bármely ok miatt egyharmaddal csökken, a Közgyűlés új Elnökséget választ.



4.2.14. Az Elnök feladatai és hatásköre: a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása, a szövetség képviselete, az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete, irányítja a szövetség tevékenységét és gazdálkodását, gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről, mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az Alapszabály, illetőleg a Közgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.



4.2.15. Az elnökségi tagok és a titkár feladatai és hatásköre: az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látja el az Elnök felhatalmazása alapján. gondoskodnak a szövetség nyilvántartásainak vezetéséről, biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását, végzik a szövetség levelezését. a szövetség ügyviteli feladatainak ellátása; a Közgyűlések előkészítése, összehívása, közreműködés annak lebonyolításában; az Elnökség üléseinek előkészítése, összehívása, üléseinek lebonyolításában való közreműködés; ellátja mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza. nyilvántartja a vezető szervek határozatait A szövetségvezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket értesíti, biztosítja a szövetség irataiba való betekintést a szövetség működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről gondoskodik



4.3. Felügyelő Bizottság A Felügyelő Bizottság a Szövetség felügyelő szerve. A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll. A tagokat a Közgyűlés a szövetség rendes tagjai sorából ill. a jogi személy rendes tag által jelölt személyek közül választja meg 3 éves időtartamra. A tagok újraválaszthatók. A Felügyelő Bizottság elnökét maga választja meg. A Felügyelő Bizottság, mint a szövetség Felügyelő szerve, felügyeli a szövetség alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a Közgyűléssel, az Elnökséggel közli. Működéséért kizárólag a Közgyűlésnek felelős. Ügyrendjét - az Elnökség véleményét meghallgatva -, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. A Felügyelő Bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni a szövetség gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, a szövetség Alapszabály szerinti működését, valamint az Alapszabályban foglaltak betartását, valamint az alapszabály és a szövetségi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

  • a) a szövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
  • b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelő bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.



4.4. Vezető tisztségviselőkre vonatkozó egyéb rendelkezések Megszűnik a tisztségviselői megbízás:

  • a) a megbízás időtartamának lejártával,
  • b) visszahívással,
  • c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
  • d) lemondással,
  • e) elhalálozással,
  • f) a szövetségi tagság megszűnésével.



A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.



A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok: A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
  • a) a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve a szövetség döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
  • d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.



A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.



4.5 A tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.



4.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha a szövetség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.



5. A választás szabályai



5. 1. A szövetség tagjai közül a tisztségviselőket 4 éves időtartamra választja.



5. 2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.



5.3. A tisztségviselők jelölését az elnökség által felkért öttagú jelölőbizottság végzi. Az Elnökség által megbízott jelölőbizottsági tagok önmaguk közül választanak jelölőbizottsági elnököt. A jelölő bizottság feladata, hogy a szövetségi tagokat személyesen megkeresse és az Szövetségi tagok által tett javaslatokat feldolgozza, a jelölt listát elkészítse és a közgyűlés elé terjessze.



5.4. A jelölőlistára a közgyűlésen további jelöltek is felvehetők, amennyiben a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel megszavazza.



5.5. A jelölést a jelöltnek szóban vagy írásban el kell fogadni.



5.6. Jelölés Valamennyi Szövetségi tag jelöltet állíthat az alábbi tisztségviselőre (egy elnök, elnökségi tagokra, titkárra, három felügyelő bizottsági tag, egy elnökségi póttag, egy felügyelő bizottsági póttag) a jelölőbizottság tagjainál szóban vagy írásban.



5.7 A választás menete:

  • a) a jelölőlista véglegesítése után kezdődik a választás
  • b) a választás kezdetén 5 fős Szavazatszámláló Bizottságot kell választani
  • c) a választás kétfordulós (elnök-választás, elnökségi és felügyelő bizottsági tagok-póttagok választása) és titkos, a szavazatok leadása az arra elkészített szavazólapon történik,
  • d) az első forduló után a kieső elnök-jelöltek automatikusan felkerülnek az elnökségi tagok- póttag - jelölt listájára, amennyiben a jelölést elfogadják.
  • e) valamennyi Szövetségi tag egy szavazati jog illeti meg.
  • f) a szavazatok leadása után a szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott voksokat
  • g) a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták
  • h) szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.



6. A határozatokra és a szövetség által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok



6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott tisztségviselő Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint azt is, hogy milyen arányban szavazták meg a határozatot.



6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, e-mail-ben vagy ajánlott küldeményként.



6.3. A szövetség biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és a szövetség egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról - saját költségére – másolatot készíthessen.



6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. A szövetség a betekintést - előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül a szövetség székhelyén biztosítja.



6.5. A szövetség Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést a szövetséggel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés a szövetség érdekeit sérti.



6.6. A szövetség nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.



6.7. A szövetség engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.



6.8. A szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.



6.9. A szövetség szolgáltatásai megismerhetők: A szövetség székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből, A szövetség által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból, A szövetség által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.



6.10. A szövetség szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által a szövetség székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, valamint a szövetség által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.



6.11. A szövetség gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak a szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről.



7. A szövetség gazdálkodása



7.1. A szövetség bevételei:

  • a) Szövetség esetében tagdíj,
  • b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
  • c) a költségvetési támogatás:
  • ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
  • cb) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
  • cc) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
  • cd) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
  • d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
  • e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
  • f) befektetési tevékenységből származó bevétel;
  • g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.



A szövetség költségei, ráfordításai (kiadásai):

  • a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
  • c) a szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
  • d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség. A szövetség a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.



7.2. A szövetség vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredmény a tagok között nem kerül felosztásra, azt a szövetség kizárólag a céljai megvalósítására fordítja.



7.3. A szövetség , mint közhasznú szervezet a gazdálkodására vonatkozó különös szabályok A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. A szövetség bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A szövetség váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A szövetség köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. A szövetség beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.



Területi szervezetek Területi szervezetek (megyei Szövetség): egy-egy területi szervezet taglétszáma 20 főnél kevesebb nem lehet. A 20 szövetségi taggal rendelkező, de önálló szervezetté nem tagozódó, valamint a 10 szövetségi tagot elérő, de 20 taglétszámot el nem éri szövetségi tagság esetén megyei koordinátort kell egyszerű szótöbbséggel választani. A megyei koordinátor a küldöttközgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. A 10 szövetségi létszámot meg nem haladó megyei tagozat képviseletét és ügyintézését a MAGYISZ Országos Elnöksége látja el. A tagdíj teljes összegét ezekben az esetekben a MAGYISZ Országos számlájára kell átutalni. Megszűnik a területi szervezet, ha

  • a.) a taglétszáma 20 főnél kevesebb vagy
  • b.) a Szövetség Elnöksége a jogi személlyé válásához való hozzájáruló nyilatkozatát visszavonja. Az a-b.) pontok esetében a jogi helyzet a Megyei Bíróság jogerős végzésével áll be. Jogi személlyé válik az a területi szervezet, amely önálló ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta, valamint a működéséhez szükséges önálló vagyonnal és költségvetéssel rendelkezik, valamint a Szövetség Elnöksége ehhez hozzájárul és a megyei Bíróság jogerős végzéssel a jogi személlyé nyilvánított szervezeti egységet nyilvántartásba veszi. A Területi Szervezet megalakulását a Szövetség Elnöke hívja össze és abban az esetben is, ha ugyanazon megyében korábban már volt megyei szervezet. A Meghívót a MAGYISZ honlapján is közzé kell tenni. A területi szervezet szükség szerint, de legalább évente egyszer tart taggyűlést. A taggyűlés a területi szervezet tagságának összessége. A taggyűlést össze kell hívni, ha azt a tagság legalább 10 %-a a cél meghatározásával írásban kéri.



    A taggyűlés:

    • a. megválasztja a területi szervezet elnökét, egy alelnökét és titkárát titkosan, továbbá a vezetőségi tagokat,
    • b. 20 tagonként egy küldöttet választ a Szövetség Küldöttközgyűlésére, aki ott a választók álláspontját képviseli,
    • c. az alapszabállyal és a Szövetség egyéb szabályzataival összhangban meghatározza saját működési rendjét, a hatáskörök elosztását,
    • d. dönt a saját pénzeszközei felhasználásának éves tervéről, annak végrehajtásáról, valamint általános tevékenységéről beszámoltatja a vezetőséget
    • e. Legalább tíz MAGYISZ tag szakmai tagozatot hozhat létre. A tagozat a megyei önálló szervezet jogi személyiséggel nem rendelkező része. Több megyék azonos típusú szakmai tagozata között közös képviselőt választhat.


  • A területi szervezetek:

    • a. ellátják tagjaik helyi érdekvédelmét,
    • b. gyakorolják tagjaik helyett az etikai és fegyelmi funkciókat,
    • c. érvényesítik a Szövetség határozatait,
    • d. aktívan részt vesznek a Szövetség országos szerveinek tevékenységében.



    8. A szövetség megszűnése



    8.1. A szövetség megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más Szövetséggel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. Szövetség csak Szövetséggel egyesülhet és csak Szövetségekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetség jogutód nélkül megszűnik, ha

      a) a szövetség megvalósította célját vagy a szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
    • b) a szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.



    8.2. A szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, a szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog a szövetség törlésével száll át az új jogosultra.



    8.3. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén A szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - a szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Szövetségi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. A szövetség megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők a szövetség megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni a szövetség hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket a szövetség vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató Szövetségi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.



    Közhasznú jogállással kapcsolatos szabályok 2011. évi CLXXV. törvény alapján: 34. § (1) A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

    • a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki,hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
    • b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;



    38. § (1) A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

    • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
    • (2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelőcél szerinti juttatás.
    • (3) Nem lehet a felügyelőszerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
    • a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a szövetség legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
    • b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli mástevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
    • c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve
    • d) az a) -c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.



    39. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőzőkét évben legalább egy évig -,

    • a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
    • b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
    • c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
    • d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
    • (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.



    42. § (1) A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. (2) A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetőszolgáltatások, illetve a szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.



    46. § (1) A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. (2) A közhasznú szervezet beszámolójába bárki betekinthet, illetve abból saját költségére másolatot készíthet.



    Záró rendelkezések A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési képviselői, valamint megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. Szövetségünk ezen jogszabályok alkalmazásával, figyelembevétel működik. Ez az Alapszabály az alakuló Közgyűlésen történt elfogadott Alapszabály egybeszerkesztett módosítása a változások figyelembevételével.



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök



    SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

    /A Szövetség Alapszabályának végrehajtása/



    1. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapját a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség - jóváhagyott - Alapszabály-a képezi.



    2. A Szövetség szervei:

    • a/ Küldöttközgyűlés
    • b/ elnökség,
    • c/ elnöki tanácsadó
    • d/ felügyelő bizottság,
    • e/ etikai bizottság
    • f/ egyéb állandó bizottságok (szakkollégiumok).



    3. A küldöttközgyűlés 4 éves ciklusban működik és összehívása az elnök feladata.



    4. A területi szervezet jogi személyisége: a területi szervezet akkor válik jogi személyiséggé, ha az Alapszabályban meghatározott feltételek együttesen fennállnak, valamint ha az elnökség a bírósági bejegyzéshez hozzájárul. A területi szervezet tagjai által már befizetett tagdíjösszeggel a Szövetség rendelkezik. A bizottsági nyilvántartásba vétel után következő hónap 1.napjától esedékes tagdíj a területi szervezetet illeti meg. A területi szervezet jogi személyisége az Alapszabály szerint szűnik meg.



    5. A Szövetség elnöksége 4 éves ciklusban működik és 7 tagú. Tagjai: A Szövetség elnöke, alelnökök, főtitkár mint tisztségviselők és a küldöttek közül választott tagok.



    6. A területi szervezet a 4 éves ciklusban működik és elnöksége 5 tagú. Tagjai: a területi szervezet elnöke, titkára mint tisztségviselők és a területi szervezet tagjai közül választott 3 tag. Az elnök a területi szervezet végzett tevékenységéről a Szövetség elnökségét negyedévente tájékoztatja. A területi szervezet évi küldöttközgyűlésére a Szövetség Elnökét meg kell hívni, aki tanácskozási joggal vesz részt. Az Elnök távollétében az elnökséget az ügyvezető elnök, alelnök vagy a főtitkár képviseli tanácskozási joggal. Az elnök tevékenység során támaszkodik a szakreferensekre, akiket az elnök bíz meg és meghatározza az általuk végzendő feladatokat.



    7. Az 5. és 6.pont alatti elnökségek határozatait nyílt szótöbbséggel hozzák, és szavazati egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjai 50 % +1 fő jelen van. A megyei önálló szervezetek taggyűlésén, elnökségi ülésén a szakmai tagozat vezetője tanácskozási joggal vesz részt.



    8. Az állandó bizottságok 4 éves ciklusban működnek.

    • a) etikai bizottság elnök és két tag.
    • b) felügyelő bizottság elnöké és két tag
    • c) szakmai, gazdasági kollégium elnök, titkár és három tag.
    • d) nevelőszülői tagozat (elnök, titkár és 5 tag). A három tagú bizottság saját hatáskörébe választja meg két bizottsági tag közül aki aláírja a bizottsági jegyzőkönyvet a bizottsági elnökkel. A bizottságok határozatait nyílt szótöbbséggel hozzák, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképes, ha tagjai 50 %-a + 1 fő jelen van. A bizottságok elnökei a Szövetség elnökségét a végzett munkáról negyedévente tájékoztatja.



    9. A Szövetség elnökének képviseleti, ügyintézési kötelezettségvállalási és kiadmányozási jogkörét az 1.számú melléklet tartalmazza.



    10. A Szövetség Alapítvány-t hozhat létre és működtethet.



    11. A Szövetség-i tagdíj évi 1.000,- Ft, amely összeget 2 egyenlő részben, a félévet követő hónap 10.napjáig kell befizetni.



    12. A Szövetség, a területi szervezetek és a bizottságok képviselői, valamint tagjai feladatukat ingyen, ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az Elnökség évente egyszeri pénzjutalmat, illetve költségtérítést állapíthat meg a munkáért. A szövetség elnöke hivatalos utazási, szállás és étkezési költség megtérítésére (ÁFÁ-s számla ellenében) jogosult. A kifizetés a gépkocsi használat esetén kiküldetési rendelvény szerint történhet, egy alelnök vagy főtitkár utalványozásával és a gazdasági ügyintéző ellenjegyzésével 2004. május 18-tól kezdődő hatállyal.



    13. A Szövetség elnöke az országos és egységes tagnyilvántartás, tagdíj befizetés nyilvántartására felkérhet szövetségi tagot (tagokat). E feladatokat ellátó Szövetségi tag (tagok) év végén az elnökség által meghatározott egyszeri összegű tiszteletdíjban részesülhet (-nek). Az elnök oklevelet, elnöki dicséretet a Szövetség tagjainak, illetve a Szövetség támogatóinak (természetes személy), valamint testvér szervezeteknek, a Szövetséget támogató kollektíváknak emlékplakettet, serleget adományozhat ünnepélyes keretek között. A költségeket a MAGYISZ fedezi.



    14. A Szövetség működésével kapcsolatosan jogszerűen felmerült költségek megtérítése a Szövetséget terheli. Ha a Szövetség nem rendelkezik e költségek fedezetével, a területi szervezetek létszámarányosan hozzájárulnak a kifizetések teljesítéséhez.



    15. A Küldöttközgyűlésről, valamint az Elnökségi ülésekről egyszerű sorszámos nyilvántartást vezet és irattárba helyezi a döntés teljes szövegét, meghozatalának idejét, a döntést megszavazók és az ellenük szavazók számát. A Küldöttközgyűlés, valamint az Elnökség határozatait az érintettekkel az elnök írásban közli, azt a tagok bármikor megtekinthetik. A Küldöttközgyűlés, valamint az Elnökség irataiba a bárki betekinthet a meghatározott eljárási rend szerint, adatvédelmi és a személyiségi jogi szabályok betartásával. betekinthetnek. A főkönyv vezetése, a bizonylatolás a pénzügyi szabályok szerint történik.



    16. A Szövetség széles nyilvánosságának biztosítása érdekében a szervezet a www.magyisz/uj.hu honlapon megjelenteti a szervezet működésére, szolgáltatások igénybevételének módjára vonatkozó információkat, melyek a nyilvánosságot biztosítását szolgálják a közhasznú szervezetre vonatkozó előírások alapján. A nyilvánosság biztosításánál az adatvédelmi és a személyiségjogi szabályokat be kell tartani.



    17. A Szövetség tagnyilvántartásának alapja a területi szervezetek tagnyilvántartásának. A területi szervezetek tagjairól, valamint tagdíjbefizetéseiről egyszerűsített nyilvántartást vezetnek.



    18. A területi szervezetek bélyegző lenyomata: „Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség ........................ megyei (intézményi) szervezete ..........”.



    19. Az etikai, a felügyelő, valamint a szakmai bizottságok működési hatásköre: Magyarország. A bizottságok elnökei az elnökséget negyedévente tájékoztatják a végzett tevékenységről. A területi szervezetek megalakulása (a bírósági jogerős nyilvántartásba vétel) előtt már folyamatban lévő ügyekben eljárni - jogfolytonosság elve szerint - az országos hatáskörű bizottságok is illetékesek.



    20. A területi szervezetek bizottságai az illetékességi területükön önállóan működnek. A területi szervezetek elnökségét a bizottságok elnökei negyedévente a végzett tevékenységről tájékoztatja.



    21. Az Elnökség a megyei önálló szervezetet indokolás nélkül megszűntetheti. Ez esetben az Alapszabályban rögzített jogállás áll be.



    22. Ha a megyei önálló szervezet megszüntetését kimondja, valamennyi iratot, iktatókönyvet, hivatalos bélyegzőt és a megszüntetésről szóló jegyzőkönyvet meg kell küldeni a MAGYISZ Országos Szervezetének. A megyei önálló szervezet megszűnése esetében a megyei szervezet valamennyi nyilvántartó könyvet, jegyzőkönyvet és egyéb iratot, hivatalos bélyegzőt meg kell küldeni a Megyei Bíróság jogerős végzésének kézhezvételét követő 8 napon belül a Szövetségnek. A tagdíjból és az egyéb módon befolyt pénzösszeget a Szövetség országos számlájára 8 napon belül kell átutalni. A megszűnt önálló szervezet a tartozásaiért a megszűnt szervezet mint jogi személy felel.



    23. A Szövetség szervezeti és működési Organogramja-t a 2. számú melléklet tartalmazza.



    24. A pénz felhasználása az OTP-nél bejegyzett módozat szerint történik.



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök



    1. számú melléklet



    A Szövetség képviselete, a Szövetség elnökének kiadmányozási kötelezettségvállalási és igényérvényesítési jog- és hatásköre



    1. A Szövetség képviseleti szerve: az elnökség



    2. A szövetség képviselője: A szövetség elnöke



    3. Az elnök feladatát az Alapszabály tartalmazza, valamint köteles az elnökséget tevékenységéről tájékoztatni.



    4. Az elnök képviseleti joga nincs korlátozva. A kötelezettségvállalás esetén az alelnökök, vagy főtitkár ellenjegyzése, pénzkifizetés (OTP Bank, stb.) esetén a bejelentett aláírás szükséges.



    5. Az elnök helyettesítését a főtitkár, vagy az általa megbízott alelnök látja el



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök



    2.számú melléklet



    Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség O R G A N O G R A M J A



    KÖZGYŰLÉS (Küldöttgyűlés)



    Területi szervezetek

    Elnökség

    Állandó bizottságok

    Szakmai Bizottságok

    (Szakkolllégiumok) taggyűlés

    Felügyelő

    Etikai

    bizottság bizottság vezetőség

    elnök

    alelnökök

    elnökségi tagok

    főtitkár

    tagok

    Választott tagok

    elnök,,

    alelnökök

    ügyv.alkalmazott

    Titkár, tagok

    választott tagok

    választott tagok

    3. számú melléklet

    Felügyelő Bizottság ügyrendje



    1. Feladata:

    • a. A küldöttközgyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának ellenőrzése.
    • b. Az Alapszabály és a Szövetség szervei működésével kapcsolatos szabályzatok végrehajtásának ellenőrzése: ügyvitel intézését, nyilvántartás vezetését, a gazdálkodást, valamint a pénzügyi-számviteli tevékenységet illetően, vizsgálatot végez a megszűnt szervezetek esetében, valamint, az ellenőrzési feladatok a területi szervezetekre is vonatkoznak.
    • c. ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja,
    • d. a felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik,
    • e. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel,
    • f. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult,
    • g. ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.



    2. Üléseinek rendje: negyedévente ülésezik, de indokolt esetben szükség szerint. A felügyelő bizottság üléseinek összehívására vonatkozóan a Szövetség elnökével történt időpont egyeztetés után kerülhet sor. A felügyelő bizottság ülésein a határozathozatal nyílt szavazással történik.



    3. Munkaterv készítés: éves munkatervet készít. Meghatározza a konkrét feladatsort, az ülések helyét és időpontját, az ülések témáit.



    4. Adminisztratív munka: ellenőrzéseiről írásos feljegyzést készít, melyet az elnöknek azonnal megküld.



    5. Működésével kapcsolatos költségeket a Szövetség viseli.



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök



    4. számú melléklet



    A szakmai bizottságok (szakkollégiumok) feladata és működése



    1. Feladata: A család-, gyermek- és ifjúságvédelem rendszerét meghatározó és érintő jogszabályok kezdeményezése, jogszabály-tervezetek véleményezése, deregulációs tevékenység végzése. A család-, gyermek- és ifjúságvédelem struktúra váltásához, új ellátási formákhoz javaslat készítése, pályázatok kiírása és elbírálása. Módszertani segédanyagok készítése. A rendszerben dolgozók ki-, át- és továbbképzése, tematikaszerű ajánlások közzététele. Konferenciák, tanácskozások szervezése, illetve azokon való részvétel. Nemzetközi kapcsolatok ápolása. A területi szervezetek szakmai segítése.



    2. Működése: A bizottság elnöke a témáktól függően a bizottsági munkába felkérhet nem bizottsági szövetségi tagokat is. Legalább negyedévente ülésezik. Éves munkaprogram szerint működik. Munkájáról a közgyűlésnek, illetve az elnökségnek beszámol.



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök



    5. számú melléklet Etikai elvárások – fegyelmi statútum

    I. Szakmai hivatásbeli viselkedési mód: A humánum összemberi parancsa, hogy a bajban, a hátrányban lévőt politikai és ideológiai álláspontjától függetlenül segíteni kell, tekintet nélkül népi, nemzeti, nemi vagy bármely földrajzi és társadalmi körülményből eredő sajátosságra. A család-, a gyermek- az ifjúságvédelem intézményi vezetői, a családgondozók, a nevelőszülői tanácsadók, a gyermeknevelők, a gyermekfelügyelők, az egészségügyi dolgozók, a hivatásos pártfogók, a csecsemő- és gyermekotthoni dolgozók, a gazdasági, az adminisztratív, a technikai személyzet, szakmai felügyeletet ellátó szervek és személyek alapvető feladata és munkájának célja: gondoskodás a gyermek- és ifjú kedvező fejlődéséről, a zavaró körülmények felszámolásáról, esetleg különös védelméről, az alkotmányban biztosított személyiségi (szabadság, gazdasági, szociális, kulturális és egyenlőségi) jogainak érvényesüléséről.

    II. A szakmai- hivatásbeli viselkedési mód etikai alapelvei :

      a. Személyi tényezők – szakmai alkalmasság oldaláról: saját személyiség és környezet rendezettsége, gyermekközpontú szemlélet, az embere4kkel való kontaktus- és hatókészség tudatossága, szociális érettség, önismeret, empatikus képesség, a másság elfogadása és türelmes megközelítése, siker és kudarc feldolgozására való alkalmasság, feddhetetlenség. b. A munkavégzés területén pozitív irányú elkötelezettség a segítségre szoruló iránt az emberi méltóság tiszteletben tartása, közreműködés az életvitel jobbításában, pozitív irányú életcél és modell megtalálásában, a hátráltató családi közeg el nem ítélésében, objektivitásra törekvés, jogok és kötelességek egyensúlyára nevelés, érdekei szerinti eljárás, véleményének meghallgatása és beépítése a fejlesztő programba, magánéletébe való be nem avatkozás, levelezése és kapcsolattartása, szabadságának biztosítása, összeférhetetlenség kizárása, a megkülönböztetés és az előítélet: a testi – lelki kényszer és a manipulálás, a helyzeti előny kihasználásának és lekötelezettségnek a tilalma, eredményességig való kitartó munka. c. Együttműködés a munkatársakkal, vezetőkkel: szakmai felelősség személyes érdekek és nézőpontok fölé helyezése, csoporton belüli egyenlő jogú együttműködés, tájékoztatási kötelezettség teljesítése: a munka közben feltáruló lehetőségek és tanulságok közlése, - a tevékenység hasznosságának fokozásáért, titoktartási kötelezettség (pl. az adatnyilvántartással kapcsolatos személyiségi és az adatok valódiságának védelméért az örökbefogadással kapcsolatos mindennemű anyagért),



    III. Etikai bizottság és fegyelmi statútuma:



    1. A Szövetség tagjai feletti fegyelmi jogkört az Etikai bizottság és Etikai Tanács útján gyakorolja.



    2. Az etikai ügyekkel kapcsolatos eljárást, működést, feladat- és hatáskört e statútum határozza meg.



    3. A statútum személyi hatálya a Szövetség valamennyi tagjára kiterjed (tagsági viszony). A rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.



    4. Nem lehet eljárást indítani, ha a vétség felfedezése óta 3 hónap, illetve az elkövetéstől 2 év telt el. Ha bírósági eljárás a felelősség megállapításával fejeződött be, az elévülési határidő a jogerős határozat (ítélet) közlésétől kezdődik.



    5. Fegyelmi vétséget az követ el, aki a szövetség Alapszabályának, a Szövetség belső szabályzatainak, a közgyűlés, illetve az elnökség határozatainak rendelkezéseit, vagy aki ezen szabályzatokból, illetve határozatokból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.



    6. Fegyelmi büntetések:

      a. feddés, b. szigorú megrovás, c. tagsági viszony felfüggesztése határozott időre, de legfeljebb 1 évre, d. kizárás.



    7. Az elsőfokú eljárás szabályai:

      a. A fegyelmi jogkört első fokon a területi szervezet vezetősége gyakorolja. Alapos gyanú esetén az elnök elrendeli a fegyelmi eljárást és a vezetőség érdemi határozatot hoz (6.pont) b. A területi szervezet elnöke tűzi ki a tárgyalást a fegyelmi vétség felfedezését (4.pont) követő 15 napon belül. c. A fegyelmi tárgyalás zárt. A bizottság 3 tagú tanácsban jár el. Tagjai: a területi szervezet elnöke, és az elnök által behívott 2 tag, akik közül 1 tag a jegyzőkönyvvezetői feladatot is ellátja. d. Az eljárásról 2 példányban jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. e. A határozatot a tárgyaláson szóban ismertetni kell, majd ezt követően 8 napon belül írásban kell megküldeni. A fegyelmi határozat rendelkező és indoklási részből áll. f. Az első fokú határozat ellen – annak kézhezvételét követő – 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a Szövetség elnökségéhez címezve. A fellebbezés illetékmentes.



    8. A fellebbezési eljárás szabályai:

      a. A másodfokú fegyelmi eljárásra a Szövetség elnöksége etikai bizottság bír jog- és hatáskörrel. b. A másodfokon eljáró bizottság 3 tagú bizottságban működik, és elnöke az etikai bizottság elnöke (vagy az általa kijelölt bizottsági tag), tagjai: az elnök által kijelölt 2 bizottsági tag, jegyzőkönyvvezető pedig az elnökségi ügyviteli alkalmazott. c. A tárgyalást a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül kell kitűzni. A tárgyalás zárt. d. A másodfokú határozat lehet: a fellebbezésnek helyt adó, vagy elutasító, az első fokú határozat hatályon kívül helyezése és az új eljárásra való utasítás, a fegyelmi büntetés mérséklése. e. A határozat kihirdetésére és írásba foglalására a 7/e pont rendelkezéseit kell alkalmazni. f. A másodfokú jogerős és végrehajtható, ugyanakkor ellene a Kaposvári Bírósághoz címzett, a Szövetség elnökéhez benyújtandó keresetnek van helye:



    9. Hatálybalépés ideje: 2017. május 22.



    Kaposvár, 2017. május 22.



    Kocsis Jánosné elnök




Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség Politikamentes Pártsemleges Közhasznú Szervezet.