Kezdőlap



Diszkalkulia.


A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szóösszetétel görög és latin eredetű, ahol a görög „dys" szó a „rosszul"-t, a calculia pedig a latin „calculare" szóból eredő "számolni"-t jelenti.

A diszkalkulia/számolási zavar a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti. Megközelítőleg az emberiség 5%-át érinti. Számolási zavar áll fenn akkor, ha a gyermek/tanuló a matematika tárgy tanulásához célzottan szükséges részképességei fejlődésében elmarad a többi tantárgy megtanulását szolgáló részképességek fejlődéséhez képest. A számolási képesség teljes hiányát „akalkulia”-nak nevezi a szakirodalom. A diszkalkulia eltérő súlyosságú lehet az egészen enyhe formától a nagyon súlyosig. A fogalmat gyakran használják olyan zavarra, amely specifikus nehézséget okoz aritmetikai (számtani) műveletek végrehajtásában, másfelől az oktatáselméletben és a kognitív (megismerő) pszichológiában meghonosodott definíció szerint egyfajta nehézség a számok, mint mennyiségek összehasonlítására szolgáló absztrakt fogalmak értelmezésére.

A diszkalkulia elsődleges okai: A háttérben általában idegrendszeri sérülés (organikus ok) húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem. Az organikus ok lehet szülés előtti, szülés közbeni, vagy születés utáni.

A másodlagos számolási zavarok pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz-hatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást, helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, a szülő(k) személye negatívnak ítéli, kinevetik, esetleg csúfolják, megalázzák a gyermeket, akkor kialakulhat a másodlagos számolási probléma.

Társulhat a diszkalkulia egyéb tanulási problémával pl: olvasás vagy írás problémával, zavarral. Az olvasászavarral küzdő gyermekek/tanulók esetében előfordul, hogy számolásgyengeséggel is küszködnek. Egyes gyermekekben a számolási zavar önálló probléma lehet, amely csakis a számolási képességeket érinti, de nem ritka az sem, hogy a számolás, az írás, valamint az olvasás részképességek együttes zavara áll fenn. Ezeknek a gyermekeknek a nehézségei sokfélék és változóak.

A hiányosságok az alábbi területeket érinthetik:

  • - Matematikai felfogóképesség: Ez jelenti azt a képességet, hogy megértsük a számok jelentését. Ha egy gyermeknek ezen a területen van nehézsége, akkor pl.: le tudja írni a hetes számot, de nem tudja, hogy ez a nyolcas előtt helyezkedik el.
  • - Műveleti funkciók: Az összeadás, kivonás, szorzás, osztás képessége. Ha egy gyermeknek nehézségei vannak az alapműveletekkel, akkor a számolás alapjait jelentő feladatokat sem fogja tudni megoldani.
  • - A kiválasztási folyamat: A feladat megoldásához ki kell választani a megfelelő számolási műveletet.
  • A gyermek ilyen helyzetben el tud végezni egy összeadást, vagy osztást, ha erre kap utasítást, de nem képes önállóan eldönteni, melyik műveletet kell választania, ha a szóban megadott feladat nem utal pontosan a kívánt műveletre.
  • - Folyamatos emlékezés: A képesség, amellyel emlékezünk a megoldáshoz szükséges műveletek sorrendjére.
  • - Szóbeli matematikai kifejezőképesség: A matematikai meghatározások és fogalmak kifejezése szavakkal.
  • - Absztrakt szimbolizáció: Ez az a képesség, amelynek segítségével megérti a gyermek, hogy a számok, mit jelentenek. Ha itt jelentkezik a probléma, a gyermeknek nehézségei lesznek az algebra tanulásakor.
  • - Hallási, látási kapcsolódások:Ily módon azonosítjuk a számot egy leírt szimbólummal. A gyermek jól számol ugyan, de nem tudja a számokat elolvasni.
  • - Csoportosítási képesség: Az a képesség, amellyel felismerjük a tárgyak egy csoportját. Ha a gyermeknél ez hiányzik, kénytelen a tárgyakat egyenként megszámolni.
  • - Konkrét matematikai műveletek: A szóban forgó tárgyak, mint pl. kockák, pálcikák nagyságának és számának a megítélése. Ha itt van a hiba, akkor a gyermekeknek nehézségük lehet, amikor e tárgyakkal tenniük kell valamit. Gyakran váratlan jelenség, mert a legtöbb ember számára a konkrét manipuláció könnyebb, mint az elvont számolás.
  • - A mennyiség megőrzése: Annak a megértése, hogy a mennyiség nem változik a formával. Például, ha folyadékot öntünk egy rövid és széles edényből egy keskeny, magas üvegbe, akkor a folyadék mennyisége nem változik. A legtöbb gyermek ezt már az első iskolai évek során megérti, de néhány idősebb tanuló nem fogja fel ezt a jelenséget.
  • - Az arányok megállapítása: Az a képesség, hogy állandó matematikai arányokkal dolgozunk. Ha ebben hiba van, akkor előállhat az a példa, hogy a gyermek nem tud három kockát három gyermekhez kapcsolni.
  • - A számok grafikus megjelenítése: Emlékezés a számok grafikus megjelenésére és azok leírására.
  • - A műveleti jelek alkalmazásának nehézsége: A matematikai jelzések megértése nehezített (pl: +,-). Ha a gyermek nem érti a feladatot, akkor ez nagymértékben lassítja munkáját, mert nem érti mit jelent a jel.

A számolási zavar iskoláskori tipikus tünetei:

  • - pontatlanság, észlelési hiányosságok alakfelismerésnél, formamásolásnál,

  • - időbeli tájékozódás bizonytalansága,

  • - számfelcserélések,

  • - helyiérték-zavarok,

  • - síkbeli – és téri irányok keverése, gyakori tévesztése,

  • - tükörírás, tükörolvasás,

  • - helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák,

  • - soralkotások, sorozatok írása - olvasása terén gyakori hibázás,

  • - az alapműveleteknél a tízesek átlépése,

  • - a maradék megtartása,

  • - az irányok figyelembevétele kivonáskor,

  • - többjegyű szorzóval való szorzáskor a részletszorzatok helyének megállapítása bizonytalan,

  • - szimbólumok, jelek használatának hiánya, bizonytalansága,

  • - matematikai szókincs fejletlensége,

  • - szöveges feladatok adatait nem tudja megjegyezni,

  • - fogalmi hiányosságok állnak elő törtszám értelmezésében, tizedes törtek írásakor, stb.

  • - alapvető mennyiségfogalmi hiányosságok mértékegységek tudása és átváltása terén,

  • - szöveges feladat matematika nyelvére átfordítása,

  • - elmaradott a következtetés, indokolni tudás, az elemző-összehasonlító képesség.